na most lassan elég lesz

Kezdek besokallni... Agyonnyomnak a mindennapi problémák... Kisérettségi meg egy rakás doli mivel minden tanár azt hiszi hogy nekünk olyan könnyű és nyilván az ő tantárgyuk a legfontosabb mindemellett azért legyen idő a barátokra meg lovagolni. Most komolyan mi ez már??? Hogy lehet elvárni egy 17 éves gyerektől hogy 50felé figyeljen? Erre nyilván Lányi tanárnő egyetemi docens professzor úrkirálynő azt válaszolná hogy: ez itt egy gimnázium, Lafferton tanárnő anyacárnő pedig a fejemnek szegezné a nagy kérdést amit mindig: " Aber warum bist du eigentlich da??" Na mindegy, a lényeg az hogy ne bukjak meg fizikából... Most meg anya sikít a konyhából hogy menjek próbára. Na ez a másik mért kell nekem két kibaszott versszak miatt egy éve szívni a többórás próbákon? Hol a határ már?
váááá.... na asszem most kiadtam magamból :D úgyhogy ideje visszamászni a töritételekhez...